Munka-magánélet egyensúly
Gyakorlati információk munkáltatóknak és munkavállalóknak

Három Királyfi

A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom célja, hogy megszülessenek a kívánt, tervezett gyermekek.
Mozgalmunk működése önkéntesek munkájára támaszkodik.
Amennyiben egyetért céljainkkal és hasznosnak találja tevékenységünket, kérjük támogassa azokat.TOVÁBB

Családi adó(alap) kedvezmény

A családi adókedvezmény az az összeg, amely az arra jogosult magánszemély összevont adóalapját csökkenti.

Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló tevékenységből (pl. megbízási jogviszonyból), nem önálló tevékenységből (pl. munkaviszonyból) származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.

Családi adókedvezmény csak a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető, az adókedvezmény mértéke pedig az eltartottak számától függ.

A családi adókedvezmény legfontosabb szabályait a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) tartalmazza.

Fogalmi tisztázás

A törvény különbséget tesz az „eltartott” és a „kedvezményezett eltartott” között. A különbségtétel azért lényeges, mert családi adókedvezmény kizárólag a „kedvezményezett eltartottak” után érvényesíthető, annak mértéke azonban már a szélesebb személyi kört felölelő „eltartottak” számától függ.

„Kedvezményezett eltartottnak” minősül:

  • az, akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult,
  • a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
  • az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
  • a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

„Eltartottnak” minősül:

  • a kedvezményezett eltartott,
  • az, akinek esetében nem áll fenn a családi pótlékra való jogosultság, de a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető (vagyis, akik után a kedvezmény nem jár, de akiket a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető mérték meghatározásánál figyelembe kell venni). E körbe tartozik az a „kedvezményezett eltartottnak” nem minősülő vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek, aki az igénylő háztartásában él, és közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

Jogosultak köre

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult

  • az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult,
  • a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;
  • a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);
  • a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély

A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély saját maga jogosult a családi adókedvezmény igénybevételére vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy - a döntésük szerinti – igényelhet családi adókedvezményt.

Nem vehet igénybe családi adókedvezményt az, aki a családi pótlékot

  • gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel,
  • szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel,
  • javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja.

Családi adókedvezmény mértéke

A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

  • egy eltartott esetén 2016-tól kezdve 66 670 forint (62 500 forint helyett), így marad a 10 000 forint összegű „adómegtakarítás”,
  • kettő eltartott esetén:

                   - 2016-ban 83 330 forint (78 125 forint helyett), 12 500 forint összegű „adómegtakarítás”,

                   - 2017-ben 100 000 forint (93 750 forint helyett), 15 000 forint összegű „adómegtakarítás”,

                   - 2018-ban 116 670 forint (109 375 forint helyett), 17 500 forint összegű „adómegtakarítás”,

                   - 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint (125000 forint helyett), 20 000 forint
                      összegű „adómegtakarítás”,

  • három és minden további eltartott esetén 2016-tól kezdve 220 000 forint, marad a 33 000 forint összegű „adómegtakarítás”

ennyi levonást jelent az adóalapból.

A családi adókedvezmény megállapításakor az illetékes adóhatóság azt vizsgálja, hogy a jogosult családjában hány „kedvezményezett eltartott”, és hány „eltartott” él. A családi adókedvezmény csak az után a gyermek után érvényesíthető, aki „kedvezményezett eltartottnak” minősül (azaz aki után családi pótlékot folyósítanak), de a családi pótlék mértékét befolyásolja az eltartottak száma.

Példa: ha például három gyermek van a családban, akik közül egy gyermek után folyósítanak családi pótlékot, két gyermek pedig felsőoktatási intézményben tanul, akkor ez esetben a család háromgyerekes családnak minősül, de csak egy gyermek után (aki után családi pótlékot folyósítanak) csökkenthető az adóalap a háromgyerekesekre megállapított mértéknek megfelelően.

Családi adókedvezményre jogosultság időtartama

Jogosultsági hónap az a hónap,

  • amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,
  • amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,
  • amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.

Családi adókedvezmény közös igénybe vétele és megosztása

A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen vehető igénybe.

Amennyiben ugyanazon kedvezményezett esetében ugyanazon jogosultsági hónap tekintetében több magánszemély is jogosult a kedvezményre, akkor a kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik.

Emellett az adókedvezményre jogosult az őt megillető családi kedvezményt megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával (ideértve különösen a nevelőszülő házastársát), élettársával, ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni. Azon jogosultsági hónapokra eső családi kedvezményre, amelyre vonatkozóan a jogosult vagy házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát igénybe veszi, a megosztás nem alkalmazható.

A családi adókedvezmény közös igénybevételéről tehát abban az estben beszélhetünk, ha a kedvezmény együttes igénybevételére ugyanazon kedvezményezett eltartott után családi adókedvezményre jogosult személyek által történik. A családi adókedvezmény megosztásának ezzel szemben az a lényege, hogy az adókedvezményre jogosult az őt megillető kedvezményt egy jogosultnak nem minősülő más magánszeméllyel együtt érvényesíti.

Több jogosult vagy a kedvezmény megosztása esetén az igénybevétel feltétele az érintett magánszemélyek - adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető - nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, továbbá a kedvezmény összegének - az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával történő - közös igénybevételére, megosztására vonatkozó döntésüket.

Ha jogerős bírósági döntés vagy egyezség alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult, a gyermek után törvény alapján járó adókedvezmény érvényesítésére 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult.  A gyermeket felváltva gondozó szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére egymás között azonban nem jogosultak.

Igényérvényesítés további szabályai

A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleg-levonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata

  • a jogosultságáról, magzat esetében a várandósságról,
  • a családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén erről a tényről.

A családi adókedvezmény

  • több jogosulttal való közös érvényesítése, vagy
  • adóévre vonatkozó közös érvényesítése mellett a kedvezmény megosztása

esetén a bevallásban, munkáltatói adómegállapításban – a másik jogosult vagy a megosztással érintett házastárs, élettárs adóazonosító jelének közlésével – fel kell tüntetni, hogy hány jogosultsági hónap tekintetében érvényesítik közösen a kedvezményt, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak hány jogosultsági hónap tekintetében osztják meg a kedvezményt. A jogosultnak nem minősülő házastárssal, élettárssal történő megosztás nem alkalmazható azokra a hónapokra, amelyekre a családi kedvezményt a jogosultak közösen érvényesítették.

Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóévi adó megállapítását követően történik, a várandósság időszakának a bevallott jövedelem adóévére eső jogosultsági hónapjai alapján járó családi kedvezmény az elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesíthető. Az adóhatóság az ellenőrzés során kérheti a várandósság tényéről kiadott orvosi igazolást.